3. fejezet

Sziasztok!

Bocs, hogy csak most hoztam, de szombaton családi program volt vasárnap matekoztam, ami felesleges volt. Ma meg depis vok, mert 3 lett a matek tz-m :(
Bocs, hogy csak ennyit hoztam és igyekszem a következővel.

3. fejezet:

- De te tudtad, hogy nős!
- Igen képzeld el tudtam és az óta is gyűlölőm magam. Egyszerűen a vágyaink irányítottak minket, és a tömérdek mennyiségű pia. – majd Vilihez fordultam. - Gyere csak te kis manó, megmutatod, milyen új játékaid vannak? – kérdeztem miközben az újból kibuggyanó könnycseppeket töröltem le a szemem sarkából.
- Gyere csak Jas, kéépzeld el kaptam egy olyan szuper autót. Olyan, mint a forma-1-s kocsik és tök jó. Én tudom őket irányítani. Te is akarod? Elárulok valamit, de kettőnk között maradjon. – mondta már, mikor beértünk a szobájába.
- Megígérem prücsök.
- Esküszöl?
- Esküszöm.
- Én is autóversenyző akarok lenni. Tudom, hogy anya nem szeretné, de olyan jó nekik. Olyan gyorszan mehetnek és milyen híresek. – ámuldozott.
- És lenne kedved eljönni velem fürödni? A Balatonhoz?
- Persze, Anya menjünk fürödni, Jaslene megígérte, hogy levisz, és sokat fürdünk és játszunk. – rohant ki a szobából.
- Levihetem? Jót tenne, kicsit kikapcsolódnánk.

-Persze, de nekem nehogy lefáraszd Jast.

**1 órával később**

- Vili, gyere ide, had kenjelek be, mert a végén leégsz.
- Jas ugye tudod, hogy nagyon szeretlek. Biztos majd a gyerekeid is nagyon fognak szeretni. És nézd ezt neked szedtem.
- Jaj, köszönöm. Megteszel nekem egy szívességet?
- Ha kapok egy fagyit?
- Persze, én is azt akartam neked ajánlani, ismerlek már mint a rossz pénzt kölyök. – kacsintottam rá – bekened a hátam? Én se szeretnék sült pecsenye lenni.
- Neked mindent Jas néni. Tudod, anyának ezt mindig apa csinálja. Neked mért nincs olyanod, mint apa? Férjed?
- Tudod, én még nem találtam meg, azt, akivel leélném az életem/ vagyis de csak egy probléma van, nős/.
- De te olyan szép vagy biztos találsz.
- Köszönöm a biztatást manó, de most gyere fagyizunk és utána irány a víz. És mit szólsz az újabb kistesóhoz?
- Hát nem is tudom. Remélem nem fog sokat sírni. Az nem tetszene. – mondta durcásan.
- De hisz te is sokat sírtál. Főleg az én kezemben.


A délután csodálatos telt Vili társaságában. Sikerült neki elfelejtetnie velem a borzalmakat, amit tettem. Anikó vacsorára milánóit főzött és ott marasztalt. Örült ennek a kis pihenőnek, mikor terhesen nem két gyerek után kellett szaladgálni. Laciék nem aprózzák el a gyerek témát. 4 hónapon belül megszületik az újabb Palik csemete. Anikó mesélte egyre nehezebben viseli a terhességet két gyerek mellet. Ezen nem csodálkozom, hisz Viliben és Vincében egy-egy Duracell nyuszi lakozik. Hihetetlen mennyi energiájuk van. Én teljesen lefáradtam.

9 körül értem vissza a szállodába, elkértem kulcsaim és mentem a szobámba. Egy gyors zuhany után, mint a krumpliszsák dőltem be az ágyba. Másnap reggel 9-kor ébredtem a telefonomra. Tyra volt.

- Szia! Mesélj mi volt a nagydíjon és az after partyn? Valami jó pasi?
- Szia, de jó hallani a hangod. Tyra majd ha hazamentem mesélek nem telefon téma és szükségem van, hogy helyrepofozz. Meg ki akarom bőgni magam.
- Mi történt Jas? Sose láttalak, hallottalak ilyenek. Kezdesz megijeszteni.
- Ne aggódj, megleszek. Két nap múlva úgy is találkozunk. Kijössz elém a reptérre?
- Persze. És utána elmegyünk egy wellness központba szépülni és mesélsz?
- Rendben legyen. Rám fér. Na de lassan készülődök, megyek anyáért. Egy órán belül száll le a gépe, nyaralni volt.
- Oh de jó neki. Hol volt?
- Valami mediterrán helyen. Elfelejtettem már a nevét. – nevettem fel.
- Majd, ha végre itt vagy mesélsz.
- Rendben, puszi és köszönök mindent. Szia
- Szia.


Egy fehér kis nyári ruhát vettem fel egy ezüstszínű szandállal. A reptérhez gyorsan kiértem. Megvettem a jegyem és besétáltam a hallba. Nem tudtam melyik géppel jön így leültem az egyik székre és olvasni kezdtem a magammal hozott újságot. Nem találtam benne semmi érdekeset.

15 perccel később meghallottam anya hangját.

- Kicsim!
- Szia Anya! Úgy hiányoztál! – majd megölelgettük egymást.
- Kislányom, de vékony vagy! Eszel te rendesen, ugye nem éhezteted magad?
- Nem anya, nem éheztetem és igen eszek rendesen csak megnézem, hogy mit és mennyit és még sportolok is mellette. Tudod, nem hízhatok és vigyáznom kell az alakomra.
- Tudom, de mennyivel csinosabb lennél, ha lenne rajtad egy kis hús is, nemcsak bőr.
- Köszi, kedves vagy. Ezt úgy mondtad, mintha így ronda lennék.
- Dehogy vagy. Csak jobban tetszenél, ha nem csak csont és bőr lennél. És hogy vagy?
- Jól anya. Mesélj milyen volt a nyaralás. Hol is voltál? Elfelejtettem. – vallottam be „bűnöm”
- Nagyon jó volt. Korfun voltam. Egyszer neked is el kell jönnöd velem.
- Rendben anya, de most menjünk, mert már éhes vagyok.
- Kedvenc éttermünk?
- Persze.